Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény több ponton is érintette a foglalkoztatással összefüggő adózási szabályokat, adózói kötelezettségeket. Az alábbiakban ezek a fontosabb változásokat foglaljuk össze dióhéjban.

Személyi jövedelemadó

Az Szja tv. munkavállalókat érintő könnyítése, hogy a 25 év alattiak adókedvezményét immár automatikusan veszi figyelembe a hatóság a bevallás tervezetek készítésekor, így ennek igénybe vételéhez immár nem szükséges a bevallás tervezetek módosítása.

Munkáltatókat érintő könnyítés, hogy a csoportos személyszállításra – a külső szolgáltatás mellett – immár nem csak saját tulajdonú, hanem bérelt, illetve lízingelt gépjárművel is sor kerülhet.

Nem közvetlenül a munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz kapcsolódik, de megemlítendő, hogy több, adminisztratív könnyítést is tartalmaz az adócsomag az átalányadót választó egyéni vállalkozók számára. Így például eltörlése kerül a megelőző évi árbevételre vonatkozó felső határ, és a 2022-ben hatályos 4 év helyett a megszűnés, illetve megszüntetés éve plusz 12 hónapra mérséklődik az átalányadó újbóli választásából történő kizárása azoknak az adózóknak, akik megszüntették az átalányadózásukat, vagy az arra való jogosultságuk megszűnt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, de havi bontásban, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és megfizetni. Az átalányban megállapított adóelőlegét szintén negyedévente kell bevallania és megfizetnie, amennyiben a családi járulékkedvezményt is igénybe venne.

Kisvállalati adó

A KIVA adóalanyiság választásának feltétele, hogy a választást megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap- módosítást várhatóan kelljen végrehajtson. Ezzel párhuzamosan, amennyiben erre mégis sor kerülne, a KIVA alanyiság az adóé velős napját megelőző nappal megszűnik. Ugyancsak megszűnik a KIVA alanyiság akkor, ha az adózó a társasági adó szabályok tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap-módosítást hajtott végre.

2023. január 1-jétől immár nem a 2009. január 1-jei, hanem az adóév első napján hatályos, KSH által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott kiadvány rendelkezéseit kell figyelembe venni az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításához.

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény mértékére vonatkozó szabály pontosításra került. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás 4. és 5. évében is a ténylegesen az érintett munkavállalót megillető havi munkabér azzal, hogy annak felső korlátja változatlanul a minimálbér 50%-a.

Helyi iparűzési adó

Ugyancsak nem közvetlenül a munkaviszonyhoz kapcsolódó, de figyelemre érdemes módosítás, hogy a helyi adókról szó törvény módosításával jelentősen egyszerűsödik az ún. kisvállalkozók számára a helyi iparűzési adó adóalapjának számítása.

A módosítás értelmében azok a vállalkozók minősülnek kisvállalkozónak, akiknek  az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg

  • a 25.000.000 Ft-ot,
  • a 120.000.000 Ft-ot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül.

A kisvállalkozó döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

  • 2.500.000 Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12.000.000 Ft-ot nem haladja meg,
  • 6.000.000 Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12.000.000 Ft-ot meghaladja, de a 18.000.000 Ft-ot nem haladja meg,
  • 8.500.000 Ft, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 18.000.000 Ft-ot meghaladja, de a 25.000.000 Ft-ot – a b) pont szerinti kisvállalkozó esetén a 120.000.000 Ft-ot – nem haladja meg.

A fenti összeghatárokat 12 hónapnál rövidebb adóévben arányosítani kell és bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

A fenti adóalap-megállapítás választását

  • a kisvállalkozó az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig
  • a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon

köteles bejelenti az adóhatóság számára.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja és erről szóló választását az adóévről szóló bevallásban, legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtennie az adóhatóságnál.

Tbj. változás a kirendeléssel összefüggésben

A jogalkotó egy pontosító szabállyal rendezte a járulékfizetési kötelezettséget olyan esetekre nézve, amikor a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása úgy valósul meg, hogy őt egy másik munkáltatónál foglalkoztatják (az 1992. évi Mz. terminológiájával élve: kirendelik). Ekkor ugyanis az eredeti – munkaszerződés szerinti – munkáltató minősül foglalkoztatónak, még akkor is, ha az érintettek úgy állapodnak meg, hogy a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az teljesíti, ahol a biztosított ideiglenesen foglalkoztatva van, azzal, hogy a felek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert működtetnek, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő adókötelezettségét teljesítse. Ez alól csak az az eset képez kivételt, ha a foglakoztatott személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el.