Gyakorta szembesülnek a munkáltatók azzal, hogy az adott évre járó szabadságot a munkavállaló nem használta fel teljes egészében. Kérdésként merül fel ilyenkor, hogy a fel nem használt szabadságok „áttolhatóak-e” a következő évre, vagyis lehetőség van-e arra, hogy a munkavállaló a szabadságának egy részét a következő évben vegye ki vagy esetleg pénzben váltsa meg azt.
A Munka Törvénykönyve értelmében a szabadságot az esedékesség évében kell kiadnia a munkáltatónak. Ez azt jelenti, hogy a szabadságot nem lehet gyűjtögetni és nem lehet egyben többévnyi szabadságot kivenni és több hónapra felhagyni a munkavégzéssel.
Vannak azonban kivételek, amikor lehetőség van a ki nem vett szabadságot átvinni a következő évre. Ezek a következők:
- Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
- A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
- A munkáltató és a munkavállaló között írásban kötött megállapodás alapján az életkor után járó pótszabadság (1–10 munkanap lehet) a következő év végéig kiadható. Fontos, hogy ehhez a felek előzetes és írásbeli megállapodása szükséges.
- A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
- Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet már az adott évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni azt.
Természeten előfordulhat olyan eset, amikor a fenti kivételek nem állnak fenn, de a munkavállalónak mégis maradt fel nem használt szabadsága. Felmerül ilyenkor a szabadság pénzbeli megváltásának kérdése. A szabadság pénzbeli megváltására csak abban az esetben van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnt és a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Tehát, ha a munkavállalónak fennmaradt szabadsága, de a munkaviszonya nem szűnt meg, akkor nincs lehetőség arra, hogy a szabadság helyett pénzt adjon a munkáltató.
A fentiek alapján jogos a kérdés, hogy mit tehet a munkavállaló, ha nem kapta meg időben az összes szabadságát és pénzben sem válthatja azt ki. A szabadságot a munkáltatónak mindenképpen ki kell adnia – hiszen ez az ő felelőssége – így, ha arra a törvényi előírások betartásával már nem kerülhet sor, akkor is biztosítania kell a munkavállalónak azt a szabadságot, ami neki jár.